Iskolánk története

ELŐSZÓ

A Madách Imre Gimnázium jelenlegi alapító okirata 1948-at jelöli meg az Állami Gimnázium alapítása évének. Aki azonban 1964-ben diákja volt a Sztáron Sándor Gimnáziumnak, még emlékszik rá, hogyan ünnepelték az iskola fennállásának 250. évfordulóját, az 1989/1990-es tanévben a Váci Madách Imre Gimnáziumba járó tanulók pedig a 275 éves évfordulóra emlékezhettek vissza.

Hol is gyökerezik iskolánk története? 1714-ben Kollonitz Zsigmond váci püspök alapított piarista gimnáziumot a mai Konstantin téren. A második világháborút követően kiépülő kommunista hatalom ezt – ahogy korábban hívták: „Kegyesrendi Gimnáziumot” – államosította. Ezért fogalmazhatunk úgy, hogy iskolánknak az alapítása előtti időkből is van története, vannak őrzendő hagyományai, van el nem felejthető múltja.

A Piarista Rend 1990-ben újraindította a nagy múltra visszatekintő intézményt. A váci Piarista Gimnázium és Kollégium intézményére azóta mint jogutódra tekintünk, ugyanakkor a fentiek fényében azt is elmondhatjuk, hogy a két váci gimnázium, az egyházi és a világi, egy tőről fakad.

                                                                                                                                                                Steidl Levente

Események 1948-ig

Vácott a II. világháború előtt kizárólag a piarista gimnáziumban volt középfokú oktatás. Az intézmény keresztény szellemiséggel alakította a város és a környék művelődésének arculatát. A tanárok nagy része szerzetes volt, de alkalmaztak világiakat is. A többnyire katolikus hitű diákok mellett reformátusok, evangélikusok és zsidók is látogatták a gimnáziumot. Az oktatást kiegészítette a cserkészet, sportkör, önképzőkör, Missziós Diákegyesület, és a Piarista Diákszövetség. A sorsfordító történelem viharos esztendői tönkretették a piarista atyák oktatómunkáját. 1944-ben Budapest után Vácot is elérték az angol-amerikai bombázók. A rendszeresen megszólaló szirénák jelére a diákok egyre több időt töltöttek az óvóhelyen, a püspöki pincékben. Az oktatás mind rosszabb körülmények között, délelőtt és délután váltakozva folyt, a tanulók száma jelentősen csökkent, a bejárók elmaradoztak, a diákotthon elnéptelenedett. 1944 októberében elrendelték a kényszerszünetet. December 8-án a Malinovszkij vezette 2. ukrán front katonái (a Kurbin parancsnok vezette páncélosok) bevonultak a városba. A német megszállást és rombolást így követte az újabb idegen megszállás és a hasonló vagy még vadabb rombolás, rablás. A gimnázium épülete, amit a hadseregváltás során több belövés is ért, németből orosz hadikórházzá alakult át.

A front elvonulása után az emberek lassan elhagyták az óvóhelyeket. Az 1945 januárjában megjelent polgármesteri hirdetmény az oktatás megkezdését rendelte el. A piarista gimnáziumban január végén indult meg a tanítás két tanteremben, összevont csoportokkal, a régi szárnyban. A hadikórház megszűnt, az iskolában megkezdődött a takarítás, a belövések rendbetétele, az ablakok üvegezése. 1945 szeptemberében már mind a nyolc osztály elindult az új szárnyban. Újraéledt a cserkészmozgalom is. Már 1945-ben emlékezetes tábort szerveztek Galgamácsán. Ezt követték a királyréti (’46) és az ipolydamásdi (’47) táborok. 1946. március 5-én megnyitották a dolgozók gimnáziumának 5. évfolyamát, amelybe 23-an iratkoztak be. Ők, mint a nappalis tanulók tandíjat fizettek, de ez nem volt magas. 1946 szeptemberében indult az általános iskolai képzés. Az önálló rész első igazgatói Benke Imre és dr. Tiborc Lajos voltak. Ebben az évben 355 fiú és 25 lány, valamint 94 magántanuló járt az intézménybe. A tanárok létszáma 24 volt. Az 1946/47-es tanévben 21 osztályt kellett elhelyezni: – 8 gimnáziumi osztályt – 8 általános iskolai osztályt (részben az Ilona utcai iskolában) – a dolgozók gimnáziumának 2 osztályát – 3 előkészítő osztályt Ez évben, július 14. és 17. között rendezte Vác városa az intézet falai között a vasút centenáriumával kapcsolatos újjáépítési kiállítását.

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a híres XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására. A törvény 2. paragrafusa intézkedett arról, hogy az államosított iskolák tanárait automatikusan alkalmazottá minősítsék át. Az állami gimnázium első igazgatója dr. Kerkai József lett volna. Az átminősítést dr. Kerkai József és egy tanár kivételével rendtársai sem fogadták el. A piarista paptanárok az állami esküt nem voltak hajlandók letenni és aláírni. Megváltak az intézménytől. A Ludmány Antal által szervezett Szt. Anna kórus az államosítás után is együtt maradt és működött. Nem csak Vácon, hanem a budapesti templomokban is nagysikerű hangversenyeket adtak. A vészterhes korszakban ez összetartó erő volt.

A tankerületi főigazgató az itt dolgozók megelégedésére Peukert Károly tanárt bízta meg az igazgatói teendőkkel 1948. november 5-ig, Szerdahelyi József megérkezéséig. Az új igazgató leltár szerint átvette az iskola vagyonát dr. Kerkai Józseftől, az utolsó szerzetes igazgatótól. Még tanévkezdés előtt helyi szakemberek, iparosok bevonásával elkészítette a gimnázium javításának legszükségesebb költség-előirányzatát. Ez közel 90 000 forintot tett ki. A javítási munkákat még a tanév előtt megkezdték. Az 1948/49-es tanévet ő nyitotta meg az augusztus 31-én tartott tantestületi értekezleten. Az igazgatóhelyettes Hadnagy Tibor volt. Államosításkor a tantestület tagjai voltak: Paukert Károly – rajz és ábrázoló geometria; Hadnagy Tibor – francia; Dr. Szimon Béla – magyar, latin; Csik Jenő – magyar, történelem; Rigó János – magyar, latin; Budavári Alajos – testnevelő ( Erdélyi János nyugdíjba vonulása után); Szabadhegyi Győzőné- testnevelő (óraadó); Dr. Gajtkó István- magyar, latin; Domokos Géza – mennyiségtan, természettan; Frigyes Júlia – német, francia; Kovács József – mennyiségtan, természettan; János István – görög, latin; Stern Teréz – természetrajz, vegytan; Bertalan Gézáné; Kucsera Béla – földrajz, történelem; Ludmány Antal – ének, hittan; Kerekes Sándor – német, francia; Huszti Vilmos – (óraadó) latin; Dr. Harsányi Irén – egészségtan, iskolaorvos; Ifjúságvezető: Hadnagy Tibor igazgatóhelyettes, akinek feladata volt a szemináriumok, tanulókörök szervezése. Társadalomtudományi szakkör: Kucsera Béla; Irodalom szakkör: Dr. Gajtó István; Modern nyelvi szakkör: Kerekes Sándor; Természettudományi szakkör: Domokos Géza; Sportkör: Erdélyi János; Altisztek: Szinovszki Pál, Gáspár Géza A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt. A pedagógusokat tanévnyitó értekezleten a tankerületi főigazgató arra kérte: „…Igyekezzenek mindent elkövetni, hogy a tanulókban kiformálják a közösségért élő szabad és boldog ember típusát itt az iskolában…” Az alakuló értekezleten az igazgató úr üdvözölte a jelenlévőket és bejelentette, hogy „a diákság egy része a nyár folyamán, tánctanfolyamon vett részt. A gimnázium regös csoportja jól sikerült túrán vett részt a Mecsekben Ludmány Antal és Kucsera Béla vezetésével” A tantestület döntött arról, hogy a diákok a régi sapkát viseljék jelvény nélkül. 1948. szeptember 4-én az iskolaév ünnepélyes megnyitója a városi rendezvény keretében volt. 1948. november 12-én a díszteremben tartották az első olyan előadást, mely a változó ideológiát mutatta. A „Dolgozók az iskoláért” mozgalom keretében az „Új ember kovácsa” dramatizált jeleneteit adták elő. Ezt több „nevelő célzatú” előadás követte. 1949 elején a tantestület benevezett a „Nevelj jobban!” munkaversenybe. A tanév végén 266 tanuló kapott bizonyítványt. Meghonosították az ösztöndíjrendszert. Kilenc tanuló kapott ösztöndíjat – munkás, paraszt származása miatt – jó tanulmányi eredményéért az elkövetkező tanévre.  

1948 – 1956

1948 decemberében megkezdték az 1935-ben létesült evezőszakosztály vagyonfelmérését. Államosításkor a csónakállomány a jegyzőkönyv szerint: 1 db palánkos rossz nyolcas, 2 db palánkos négyes, 2 db palánkos skiff, 1 db palánkos dublé, 1 db őrsi. A háború után 1946-ban újraindult szakosztálynak tagja volt a tagdíjat fizető minden felsős és végzett gimnazista. A tagdíjat a csónakok renoválására fordították. A szakosztály tanár irányítója Maricskó József, diákvezetői Miklósi András és Erdélyi Viktor voltak. Az államosítás elhúzódott. A kéttagú államosítási bizottság 1950. január 12-én kelt jegyzőkönyve alapján a csónakházat értékeivel együtt a gimnáziumhoz csatolták. 1946-50 között a csónakházat a Vasas Sportkör használta javítás és fenntartás fejében. Az intézménnyel egy időben államosították a piarista diákkollégiumot. Termeikből és a rendházból lecsípett épületrészből alakították ki az új Népi Kollégiumot, a NÉKOSZ-t 40 fő részére. Később a létszám 100-ra, majd 200-ra növekedett, otthont adva a többi váci középiskola diákjainak is. Kialakításához felhasználták az Árvaház birtokba vett berendezéseit. Igazgatásával megbízták Hadnagy Tibort. A diákotthon felvette Lőwy Sándor nevét.

1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót (aki ismert műdalszerző is volt) azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett. 1949-ben a hittan oktatása megszűnt. Ekkor vezették be az orosz nyelv oktatását. A III. és IV. évfolyamon fakultatív tárgyként pedig vívást és gyorsírást tanulhattak. A rendkívüli tárgyakért nem kellett fizetni. Az igazgatói rendelet értelmében gimnáziumi tanuló szülői kísérlet nélkül este 8 óráig tartózkodhatott az utcán, a várost csak írásbeli engedéllyel hagyhatta el. Műsoros táncestélyeken csak II.-IV. évesek vehettek részt szülői kísérettel és felügyelettel. 1950 januárjában orosz nyelvi tanulókör indult a tanárok részére.

Részlet a Hirdetőkönyvből, amely az igazgatóság hirdetményeit tartalmazta:

  1. január ”A Függetlenségi Népfront váci szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére felvonulást és nagygyűlést szervez. A megjelenés mindenkinek kötelező. A pontos megjelenésre és az ünnephez méltó magatartásra felhívom a figyelmet!”
  2. január 11. tanári értekezlet: Téma politikai ideológiai fejlődés. Hiányosságok. Közösséghez való viszony. Három hónapos munkaterv kiértékelése kritika, önkritika szellemében. Január 12-én Ifjúsági előadás lesz a Kultúrban. „Mélyek a gyökerek” belépődíj: 1 Ft. Az imperialista ideológiát leleplező érdekes és demokratikus darab. Különösen ajánlom, mert a darabban váci szereplők: Szépe Zoltán és Szenttornyai Ferenc is fellépnek. Legmelegebben ajánlom.
  3. január 17. Üdvözlöm a bajtársakat a váci kórház I. emeleti 46-os szobájából. Szívesen állok rendelkezésükre! Március 5. ˝ 9-kor Ifjúsági Nagygyűlés lesz. Mindenki számára kötelező. Példamutató magatartást várok.
  4. március 16. A kivonulás botrányos volt. Ezért elrendelem az udvaron a felvonulás gyakorlását.
  5. április 5-én tanulmányi kirándulás lesz a Mezőgazdasági Kiállításra, mely átfogó képet ad a hároméves terv keretében elért eredményekről, célkitűzésekről, melyek a Szovjetuniótól nyert tapasztalatok alapján való keresztülvitele az ötéves terv mezőgazdasági fejlesztő programját jelenti. Április 18-án filmelőadás. Távolban egy fehér vitorla. 1 Ft. Részvétel kötelező.

Az 1215-94/1950. számú határozattal a kerületi főigazgató államosította a piarista rendházat, elrendelte a telekkönyvi átírást is. A birtokbavétel időpontját április 27-én 10 órára tűzte ki. Itt megjelent a kéttagú államosítási bizottság, a Tartományfőnök képviselője a város részéről kirendelt műszaki szakértő. A dokumentum aláírásával egy nagy múltú intézmény szűnt meg. Az összegyűjtött könyveket, kultúrkincsket a földszinti ablakok mellé állt teherautóra dobálták ki villával. Az elkövetkező napokban téglafallal zárták le a folyosókat és a templomba vezető átjárót. augusztus 31-én az állami gimnázium felsőbb utasításra felvette Sztáron Sándor nevét. Ebben az időben alakították ki a gimnázium új címerét. (Sztáron Sándor és Lőwy Sándor, akinek a nevét később a műszaki szakközépiskola vette fel, anarchista fiatalok jogerős büntetésüket töltötték a váci Fegyházban a háború előtt, és tragikus körülmények között életüket veszítették.)

Hirdetőkönyv:

  1. májusában beindul az MHK jelvényszerző mozgalom, júniustól mindenki számára kötelező, mindenki eredménylapot kap, amin az elért eredményeket kell vezetni. 1950. június 29. Zárértekezletre minden kolléga készítsen el két hónapos (nyári) munkatervet és felajánlástervet.
  2. júliusában hozták létre a gimnázium tagozataként a 46. sz. Gépipari Gimnáziumot, mely 1951-ben az Általános Gépipari Technikum nevet vette fel. A két intézmény kettévált, de a közismereti tárgyakat a gimnázium tanárai oktatták.

Hirdetőkönyv:

  1. szeptember: jövő csütörtökön tanulmányi kirándulást rendezünk Budapestre. Az első haladó szellemű kiállítást tekintjük meg.
  2. november 8.: Ma négykor Petőfi-est. Minél nagyobb számban készüljenek a hozzászólásra. Kötelező vers: Majakovszkij: Az ifjú gárda…
  3. november 20. A mai nappal bevezetjük a 20 perces szünetet, amit a 3. óra után tartunk. Ez alkalmas a mozgalmi röpgyűlésekre.
  4. december 10-én műsoros délután a koreai hadsereg megsegítésére.
  5. január 31-én mozi előadás lesz. „A nagy hazafi” c. film kerül vetítésre. Megtekintése kötelező az ifjúságnak és a tanároknak is. Társadalmi munkát csak azok végezhetnek, akik példás magatartással és tanulással ezt kiérdemelték!
  6. március 9. Ünnepélyes DISZ-taggyűlés Rákosi Mátyás elvtárs születésnapja alkalmából. Megjelenés tagkönyvvel kötelező.
  7. május 5. Előadás: a Bánk bánt új feldolgozásban látjuk, remélem hatalmas siker lesz!
  8. május 16. Tanulóifjúságunk lelkesen kapcsolódjon be az országos fém- és hulladékgyűjtő akcióba. Az osztályok és az iskola is versenyben van. Előre a fémgyűjtés sikeréért!
  9. május 17. A legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az előző körözvénynek nincs foganatja. Elszomorító, hogy a nemzetgazdasági szempontból igen fontos akcióba ifjúságunk nem kapcsolódik be. A lelkes részvétel az igazi, mely a hazaszeretet próbája. Itt mutatja meg mindenki, hogy viszonyul dolgozó népünkhöz, az 5 éves tervünkhöz, a szocializmushoz, a béketáborhoz.
  10. szeptember 27. A Néphadsereg napja lesz. Kötelező dolgozatok: a) Tervkölcsön és békekölcsön b) T. SZ. CS. jelentősége c) Szüleim hány q gabonával járultak hozzá a béketábor fejlesztéséhez. Kollégák! Át kell ismételni a gyerekekkel a békekölcsön-jegyzés jelentőségét! A közeljövőben tekintjük meg a „Boldog nyár”, a „Talpalatnyi föld” című filmeket.
  11. november Köszönöm az énekkar tagjainak, hogy részt vettek a vasárnapi Pedagógus-napon, és e középvárosi MDP alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen. A DISZ-fiatalság is érdeklődéssel fordul a munkásosztály élcsapata, Pártunk nagy eseménye felé. 1951. december 17. Iskolánk minden tanulója, mint öntudatos DISZ-tag megérti, hogy a mulasztott órák saját tanulmányi eredményük rovására mennek. Nem áll oda tanára elé kimenteni magát. Azokkal a tanulókkal, akik nem értik meg a szocialista munkafegyelmet, a közösség munkáját hátráltatják, a legszigorúbban fogunk eljárni
  12. XII. hó iskolánk Sztálin elvtárs 72. születésnapja megünneplésére díszünnepélyt tart. Minden tanuló öntudatosan készüljön erre a dicső napra. Házi feladat elkészítésével és sok jó felelettel, fegyelmezett magatartással mutassa ki kapcsolódását a világ haladó népének nagy ünnepéhez. Karácsony napján, szombaton rendes tanítás és vasárnap is munkanap.

A gimnázium élére Kerekes Sándor került, aki szinte túlzott aprólékossággal mindenre gondot fordított, mindenről tudni akart. A pártirányítás rendeleteit, utasításait rendre végrehajtotta. 1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.

A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést. Megkezdődött a hosszan elhúzódó osztozkodás a berendezési tárgyak fölött. Vita volt, hogy mi marad az épületben, mi marad a technikumé, és mit vihet a gimnázium, vagy milyen új berendezést kap cserébe az átköltöző intézmény. Az előadótermek berendezése okozta az egyik legnagyobb vitát. Végül úgy döntöttek, hogy minden marad. A gimnázium a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól új felszerelést kap. A díszterem is- teljes berendezéssel- a technikumnál maradt. Ez lett a sorsuk a tábláknak, kályháknak is. Mivel az új épületben még nem volt kialakítva tornaterem, a két intézmény közösen használja a régit, valamint négy tantermet továbbra is a gimnázium használhatott. Míg a minisztérium, a város és az iskola vezetése vitázott az elosztáson, a tanárok és diákok kézben és kis kocsikkal mentették a szertárak berendezését. A 3 millió forint értékű átalakítási munkálatok hosszan, az ötvenes évek végéig elhúzódtak, hátráltatva az intézmény zavartalan működését.

Nagy tanáregyéniségek voltak ekkor a gimnáziumban. Öt-hat itt tanító megyei szakfelügyelő növelte a gimnázium tekintélyét, szakmai súlyát. Nem volt uniformizált tanítási stílus, unalmas óra. A rendkívül szigorú követelményeket a tanulók elfogadták. A magasra emelt mérce az egyetemi káderpolitika ellenére sok diákot a felsőfokú oktatási intézményekbe juttatott. A régi épületben maradt kollégium a technikum tulajdona lett. Az általános gimnázium kollégiumát a szeminárium Budapesti főúti szárnyában alakították ki. Az újonnan létrehozott intézmény a gimnáziummal közös költségvetésben, de önálló irányítással működött. Más iskolákból is fogadott tanulókat, a létszám 200 főre növekedett. A megnövekedett létszám miatt a Városi Tanács póthitelt biztosított részére. Megnyílt az ifjúsági diákkönyvtár. Ez is a kollégiumban kapott helyet. A gimnázium megnövekedett osztálylétszáma miatt igénybe vették a Lőwy Kollégium tanulótermeit is.

Hirdetőkönyv:

  1. január 5. Osztályfőnöki órán tárgyalják meg Rákosi elvtárs november 30-án elmondott beszédének azt a részét, mely a munkafegyelemmel foglalkozik, és alkalmazzák az iskola viszonyaira.
  2. február 11. A városi zeneiskolában megindul a tanítás. A zongorát Maklári József, a hegedűt Sólyom Károly tanár urak tanítják. Tandíj 20 Ft.
  3. március 5. Kartársak! A tanítási órákra 5 perccel előbb megyünk be. Ezen a héten a „Rákosi a jelszónk” éneket gyakoroljuk.
  4. május 3. Azok a tanulók, akik bérlettel utazó állandó bejárók, utazási segélyben részesülnek.
  5. szeptember 30. Mindenki számára kötelező hajókirándulás Sztálinvárosba. Felmentés nincs. A kiránduláson a diáksapka viselése kötelező.
  6. október 7. Rendkívüli nyelvi tárgyak indulnak: latin, francia.
  7. január 23. Jelentkezni lehet szovjet ösztöndíjra.
  8. február 2. Tandíjak/hó Kitűnő ——, Jeles —–, Közepes 40 Ft, Elégséges 80 Ft, Elégtelen 160 Ft.
  9. május 17. A személyazonossági igazolvány kiállítása és a fényképezés itt az iskolában történik.
  10. január 17. Kartársak! Kérjük, többet foglalkozzanak a munkás-paraszt fiatalokkal, hogy az új magyar társadalom hasznos tagjai legyenek. Továbbképzések: Filozófiai konferencia Politikai gazdaságtan konferencia Párttörténeti konferencia
  11. szeptember 28. Az egész ifjúság részt vesz a V.I.T. jelvényszerző versenyen.
  12. október 23-tól 1957 februárjáig a tanítás szünetelt. A DISZ megszűnt. A tantestület a diákokkal együtt vonult az utcára. Nagyon fegyelmezett demonstrációkra került sor. Talán ennek is köszönhető, hogy a forradalom után csak három tanuló ellen indult eljárás.

1956 – 1989

A forradalom viharában került a gimnáziumba (a veszprémi Lovassy László Gimnáziumból) Dr. Brusznyai Árpád. Veszprémben a Nemzeti Forradalmi Tanács tagja, majd elnöke volt. Ellenzett minden erőszakot és önbíráskodást. A klasszika-filológia jeles kutatója itt mint történelem szakos tanár fantasztikus tudásával az ifjúságot a história szeretetére nevelte. A diákság a gimnáziumban töltött rövid idő alatt megszerette. A tanár urat 1957. február 6-7-én, majd február 25. és április 19. között vizsgálati fogságba vitték. Újabb letartóztatására április 25-én került sor. Ezt követően már nem került haza. A győri Katonai Bíróság életfogytiglanra ítélte, majd a Legfelsőbb Bíróság Hadi Kollégiuma az ítéletet halálra változtatta. Az ítéletet 1958. január 9-én végrehajtották. A rá emlékező diákok a régi (szeminárium) és az új gimnázium falán levő emléktáblánál helyezik el minden évben a kegyelet virágait. Letiltott fényképét véráldozatának 44. évfordulóján helyezte el a tablón emlékét kegyelettel őrző osztálya.

Az 1956-ban felmorzsolódott DISZ mozgalom helyett 1957-ben létrehozták a párt új ifjúsági szervezetét, ez volt a KISZ. 1958. április 4-én tartották az ünnepélyes zászlóavatót a megalakuló iskolai alapszervezetnél. Kezdetben kötelező volt jelentkezni, később inkább szükséges. Továbbtanuláshoz a KISZ ajánlása nélkülözhetetlen volt. 1958 szeptemberében bevezették az 5+1-es oktatást. Ekkor épült ki az iskolának jó kapcsolata a Kötöttárugyárral, az Egyesült Izzóval, az Öntödével és a máriaudvari tangazdasággal. A jó kapcsolatrendszer azonban nem hozott annyi eredményt, mint amennyi munkát a tantestület befektetett.

A 1962/63-as tanévig 16 tanulócsoport működött a nappali tagozaton. Ekkor indult az 5. párhuzamos osztály. Az 1964/65-ös tanévben, október 25-én reprezentatív ünnepségen emlékeztek meg a váci gimnázium alapításának 250. évfordulójától. A jogfolytonosságot ekkor mindenki elfogadta. Ebben a tanévben 18 osztályban 639 tanuló járt a gimnáziumba. 33 tanár tanított. 1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését. A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött. A gimnázium I-IV. és a kereskedelmi szakközépiskola I-IV. osztálya. A tantestület „ingázott” a két épület között. 1967. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola). Alapító tantestülete a gimnázium tanári karából kivált 11 tanár, első igazgatója Ágh Bíró Béla volt. Szeptemberben a Sztáron Sándor Gimnáziumból átköltöztetett 3 általános gimnáziumi osztály és két induló első osztály is itt kezdte a tanévet.

1975-tól az iskola átvette a konyha üzemeltetését a kollégiumtól. 1976-ban kiépítették és megkezdte működését az iskolarádió. Ebben az évben vonták össze a tanári szakkönyvtárat a diákkönyvtárral. (Ennek leginkább a diákok látták hasznát.) Később, a könyvtárat összevonták az épületben működő Pest Megyei Pedagógiai Intézet könyvtárával, és a város és vonzáskörzete pedagógusai számára is nyitottá vált. Az 1981/82-es tanévtől – mint minden gimnáziumban – nálunk is a tanítási rendszer fakultatív tárgyak oktatásával, azok választási lehetőségével egészült ki. Fakultatív tárgyként a tanulók elméleti tárgyakat: történelem, magyar, idegen nyelvek, matematika, fizika, földrajz, biológia, stb; és gyakorlati tárgyakat: idegenvezetés, nevelési ismeretek, kémiai anyagvizsgálat, könyvtárkezelői ismeretek, számítástechnika vehettek fel. A gyakorlati tárgyak záróvizsgái a gimnáziumi érettségi bizonyítvány mellett szakképesítést is adtak. Számos idegenvezető, könyvtáros dolgozik az itt megszerzett, majd később kiegészített képesítéssel. Az 1982/83-as tanévben a rohamos létszámnövekedés miatt beindult a hatodik párhuzamos osztály. Így a tanulócsoportok száma 1989-re 24, a tanulóké 705, a tantestület létszáma 58 lett. 1982-től az épületben megszűnt a kollégium. Helyén nyelvi tantermeket alakított ki az iskola vezetése. A nyelvi készségek fejlesztését segítette az előző években kialakított, kitűnően felszerelt nyelvi laboratórium. A diákok a szintfelmérés után létrehozott kicsi, néhány fős tanulócsoportokban lehetőséget kaptak a világnyelvek elsajátítására, a nyelvvizsga előkészítésére. Egyre több diák szerezte meg ebben az időben a középfokú nyelvvizsgát.

1985-ben a volt tanári magánlakásokat is tantermekké alakították át, és ekkor építették ki a technika – számítástechnika tantermet, amire 1,5 millió forintot fordítottak. Az 1987/88-as tanévben az agilis fizikatanárok komoly fizika-demonstrációs termet és jól felszerelt szertárat építettek ki. Erre az ország más megyéiben is felfigyeltek. Az iskolaudvaron új röplabdapálya és kosárlabdapálya készült. Megkezdődött a stúdió és a zártláncú tv kiépítése. 4 csatornán 8 tanterembe lehetett az oktatófilmeket sugározni. Főállású oktatástechnikus segítette a tanárok munkáját, az új típusú ismerethordozók felhasználását a tanítási órákon.

Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Az ünnepség-sorozaton részt vettek a volt piarista tanárok és diákok is. Ezekben az években különféle tagozatos osztályok indultak emelt tantárgyi óraszámmal. Ilyenek voltak: a matematika-fizika, az angol, német, orosz speciális nyelvi, a magyar – történelmi, a közgyűjtemény- kezelői, a népművelő, a számítástechnikai osztályok. Jelenleg is népszerű az 1988-as tanévben indult, a Váci SC által patronált „foci-gimi” osztály, amely később sportosztály lett, mert más sportágakat űző tanulóknak is helyet biztosított. A cél egyre inkább a jó tanuló – jó sportoló diákok beiskolázása lett. 

Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet. A rendszerváltás után tárgyalások kezdődtek az egyházi épületek visszaadásáról, a kárpótlásról. Országosan első helyen szerepelt a visszakért épületek között a volt váci Szeminárium épülete.

Az iskola új épülete

1991. június 19-én bejegyezték a Váci Madách Imre Gimnázium Alapítványát, amit Dr. Kiss Péter igazgatóhívott életre. Az alapítvány azóta folyamatosan működik. Céljai, feladatai: – A Váci Madách Imre Gimnázium kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinak és dolgozóinak ösztönző jutalmazása. – Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. A gimnázium nemzetközi cserekapcsolatainak bővítésével lehetőség biztosítása arra érdemes tanulóknak külföldi tanulmányutakhoz, nyelvi táborokban való részvételhez. – Az iskolai tanulmányi kirándulások és kulturális rendezvények támogatása. A városi önkormányzat képviselőtestülete 1994. március 21-én megtartott ülésén módosította az iskola alapításának évét. Az intézmény alapító okiratát új tartalommal adta ki. A gimnázium alapításának éve 1948-ra módosult. A polgármesteri hivatal egy városszéli volt laktanyát jelölt ki a gimnázium számára, valamint a Boronkay György Gépipari Műszaki Szakiskola és a Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola részére. Az átalakítások meg is kezdődtek, de csak a gimnáziumot érintően. Tanítottunk, közben folyt a régi épület teljes átalakítása. Májusban csomagoltunk, költöztünk és érettségiztettünk – a „zenét” a kőműveskalapácsok szolgáltatták. (Verték szét a falakat.) A kiköltözésre az 1995/96-os tanév végén került sor. 1996. szeptember 1-jén avatta az új épületet Kuncze Gábor belügyminiszter.

Az 1996/97-es tanévet már az új épületben kezdtük el, távol a város központjától, a réginél sokkal mostohább körülmények között. Akadozott a közlekedés, nem volt – és azóta sincs – dísztermünk, konyhánk, saját tornatermünk és szabadtéri sportpályánk. Ezek a városban megvoltak. A TV-lánc, az iskolarádió és a nyelvi labor is nagyon hiányzott. A gimnázium párhuzamos osztályainak számát az önkormányzat csökkentette, részben demográfiai változások miatt. Így a létszám 480 -550 között változott „száműzetésünk” első néhány évében. Mivel a gimnázium volt az egyetlen iskola a város szélén, igen sokat kellett tenni annak érdekében, hogy az intézmény korábbi „kedveltségét” visszaszerezze. Az iskola vezetése 1997-ben újrakezdte az iskolarádió kiépítését, melyet a diákönkormányzat segített egy pályázat útján elnyert pénzzel.

Az 1997/98-as tanévben lehetőségünk nyílt arra, hogy a gimnázium területi ECDL-központtá (nemzetközi számítástechnikai- informatikai vizsgahellyé) váljon, de a megígért internetes csatlakozás csúszása (megfelelő telefonvonal hiánya) miatt a képzés csak egy évvel később indult el. Saját diákjaink és külsős jelentkezők tanfolyamokon szerzik meg azóta is a képesítést. Az Internet-kapcsolat kiépítésével csaknem egy időben készült el a gimnázium első honlapja. A kiköltözés utáni második évben a nehézségek ellenére tanulóink már ismét kiemelkedő országos tanulmányi és sport eredményeket értek el tanáraink munkájának köszönhetően. Az utánpótlás biztosítása érdekében 1999-től az általános iskolák tanulói számára felkészítő-előkészítő levelezős versenyeket szerveztünk magyar, matematika, biológia, kémia, angol, informatika tantárgyakból, melyek többsége olyan sikeresnek bizonyult, hogy azóta is igény van rá. Hasonló céllal indult ugyanekkor a jövendő gimnazistáknak a gólyatábor. Mára ez évente ismétlődő, a beiratkozott kilencedikesek által igen kedvelt, emlékezetes program lett. Minden tanév szeptemberében a sportcsarnokban megrendezett továbbtanulási bemutatókra a tantárgyi munkaközösségek színvonalas tájékoztatókkal készültek. Ez nagyban hozzájárult, hogy tanulólétszámunk megnőtt.

Az oktatási törvény változásaihoz alkalmazkodva a kötelező és választható fakultációkat felváltották a felvételire, majd a kétszintű érettségire felkészítő órák. 2003-tól készült az ország a kétszintű érettségire való átállásra. Iskolánk megpályázta az emeltszintű érettségiztetés jogának megszerzését. Ehhez szaktanárainkat továbbképző tanfolyamokra iskoláztuk be. A modern kor követelményeinek megfelelően számítástechnikai osztályainkat informatika tagozattá fejlesztettük, így diákjaink közül sokan érettségiznek ebből a tárgyból. Hagyományaink őrzése volt a célunk a tetőtéri Peukert-galéria kialakításával, ahol diákjaink saját alkotásaiból, illetve „külsős” anyagokból rendszeres kiállítást szervez rajztanár kollégánk. A korábbi kezdeményezésből szintén évente ismétlődő programmá vált a Madách-emlékhelyek meglátogatása, valamint a Madách-napi rendezvény, diákjaink műsoros bemutatkozásával, képzőművészeti és történelmi pályázatokkal.

Nyelvoktatásunk hatékonyabbá tételére megindult a német, francia „testvériskolai” kapcsolatok kiépítése. Ezen kívül, országismereti, tanulmányi utakat szerveznek tanáraink angol, német, olasz, francia nyelvterületre. A szélesebb körű nyelvtudás biztosítása érdekében lehetővé vált minden iskola számára nyelvi előkészítő osztály indítása. 2003/2004-ben az iskolavezetés elindította az első angol-német nyelvi előkészítős osztályt. A nyelvi képzésnek ez a formája mára már szerves részévé vált az iskolának.

A 150/1997-es képviselőtestületi döntés egy tollvonással megváltoztatta az 1994-ben még meglévő (kedvező) határozatot, mely kötelezte volna a fenntartót, hogy pótlólag alakítsa ki az iskolákhoz szükséges létesítményeket. Pedig a testnevelés órák megtartása egyre több problémát okozott. A Bernáth Kálmán SZKI kiköltözése miatt a délutáni tömegsport lehetősége is korlátozódott. Aktuálissá vált egy sportudvar kialakítása. Ezzel többször próbálkozott az iskolavezetés, de kezdeményezései önkormányzati támogatás hiányában sorra kudarcot vallottak annak ellenére, hogy tanulóink igen sikeresen szerepeltek diákolimpiákon, országos és nemzetközi versenyeken. Az iskola talán egyetlen stabil pontját a könyvtár jelentette, amely a kiköltözés után töretlenül folytatta munkáját. A könyvtár vezetőjének sikeres állománygyarapító tevékenysége egyre jobban segíti tanár és diák munkáját. A könyvtár rendszeresen ad helyet tankönyvbemutatóknak, író-olvasó találkozóknak, és egyéb, az oktató munkához kapcsolódó rendezvényeknek.

2004-ben, amikor új vezetése lett a gimnáziumnak, nem történtek éles váltások, nem dobtuk sarokba az addigi elképzeléseket. Nem is tehettünk így, hiszen az új vezetőség tagjai tevékeny alkotói, formálói voltak az intézmény nevelési-oktatási életét alapvetően meghatározó Pedagógiai Programnak, a Házirendnek, és részt vettek az iskolai minőségirányítási rendszer kidolgozásában is. Az oktatásban zajló változások mégis sok lehetőséget biztosítottak az iskolamegújítási koncepciók kialakítására. Az egyik ilyen lehetőség, melyet iskolánk igyekezett megragadni, az új érettségi rendszer bevezetésekor adódott. A kétszintű érettségi gimnáziumunknak azt jelenti, hogy tanulóinkat a biztosabb felvételi pontokat jelentő emelt szintre fogjuk felkészíteni. Ehhez a pedagógusoknak meg kellett ismerniük az új rendszert, a követelményeket, ezért erre helyeztük a továbbképzési hangsúlyt. A tanárok újonnan szerzett ismereteire, szaktudására építve azután tovább lehetett lépni, hogy iskolánk emelt szintű érettségi vizsgaközpont lehessen. Jelentkeztünk, a feltételeket igyekeztünk megteremteni, és sikerült. Gimnáziumunknak rangot adó, emelt szintű vizsgaközpontként működnünk az új rendszer bevezetésétől kezdve, s pályáztunk a kiváló érettségiztető hely megtisztelő címre is. Mindannyiunk közös, jól végzett munkájának gyümölcse lehet ez, melyben tanár, diák, szülő együtt gondolkozik a tanulók sikerességét garantáló érettségi stratégián, az előrehozott vizsgák rendszerében.

A másik lehetőség új nyelvi előkészítő osztályok indítása volt. A környéken egyedülálló módon gimnáziumunkban 2005 szeptemberétől olasz nyelvet, 2006-tól már francia nyelvet is lehet tanulni a nyelvi előkészítők keretében. Tanulóink rendszeresen, évente akár többször is utaznak Olaszországba, s a Deuil la Barre-ral kialakított testvérvárosi kapcsolat keretében egyre biztosabb a francia diákcsere-program. A váci középiskolák között elsőként indítottuk el a spanyol nyelv oktatását 2007-ben, melynek egyik inspirálója – az iskolánkban 2005-ben először, de azóta rendszeresen szervezett Európai Tavasznap keretében előadást tartó – dr. Habsburg Ottó volt. A francia és a spanyol nyelv bevezetéséhez, megerősítéséhez iskolánk pályázati forrásokat is nyert. 2006-tól újra megjelenik a Suliújság, iskolánk diáklapja, amely újraéledését, működését annak köszönheti, hogy csatlakoztunk a HÍD-programhoz. 2008-ban megújult a gimnázium honlapja, amely gazdag tartalommal, sok fotóval és mozgóképpel illusztrálva, esztétikus formában tájékoztatja a diákokat és az érdeklődőket az iskola életéről.

Gimnáziumunk hagyományteremtő, kötődést erősítő céllal 2004-ben felújította a Madách-emléktúrát, mely alkalomból tanulóink Alsósztregovára és Csesztvére látogatnak el. 2006 óta már nem csak egy csoport, hanem a teljes 11.-es évfolyam részt vesz a programban. 2006-tól a Madách-nap keretében már nemcsak az ünnepi műsort mutatjuk be a szülőknek, hanem bált is szervezünk. A bálok bevételét a gimnázium alapítványa elsősorban a tanulók segítésére, az iskolai munkakörülmények jobbítására fordítja. Az előző években kiemelt célunk az iskola udvarának lakhatóvá, élhetővé tétele volt. 2008 nyarán hosszú előkészítő munka után elkezdődött a sportpálya megépítése, amely egy év alatt be is fejeződött és 2009-ben avattunk fel. Ugyanebben az évben befejezte munkáját a gimnázium esti tagozata, amely korábban évtizedeken keresztül kedvelt oktatási forma volt az érettségivel nem rendelkező felnőttek körében. A 2009/2010-es tanévtől a váci képviselő-testület döntése értelmében Salamon Tamás lett a gimnázium új igazgatója. Ebben a tanévben a technikai fejlesztés volt az első feladat. A gimnázium több termébe ún. technikai dobozok kerültek, bennük laptopok, projektorok, DVD-lejátszók, amelyek az oktatás korszerűbb formáit teszik lehetővé a tanórákon. Az oktatómunkát segítette pl. a matematika munkaközösség önálló honlapja. A tervezett fejlesztések megvalósítására európai uniós pályázatok elnyerése teremtett pénzügyi forrásokat. Ebben az időben három nagy értékű pályázatot nyert az iskola: a TÁMOP 3.2.9, 3.4.4. és 3.1.5. A források az oktatás és a tehetséggondozás újabb formáira teremtettek lehetőséget. Ekkor készült el egy történelempályázat során 88 oktatófilm diák-forgatócsoportok közreműködésével. Az oral history módszerével elkészült filmek célja a nemzedékek közötti megértés elősegítése, hozzájárulva a társadalmi kohézió erősödéséhez. A projekthez szükséges technikai eszközök: kamerák, vágóprogramok, számítástechnikai eszközök a projekt lezárulásával szintén az iskola állományát gyarapítják.

A gimnázium 2010-ben regisztrált Tehetségponttá vált. Ezzel kétségtelenül a régió egyik legfontosabb középiskolája lett. A sokszínű oktatási paletta, a magas szintű érettségi felkészítés és a tehetséggondozás mind hozzájárultak ahhoz, hogy az iskola tanulólétszáma folyamatosan nőtt, és ma is nő. A pedagógiai megújulást segítette a hagyományteremtő céllal elindított pedagógiai nap, amelynek plenáris ülésein egy-egy neves oktatási szakember tartott előadást, a szekcióüléseken a tanárok interaktív foglalkozásokon vitatták meg szaktárgyuk aktualitásait. A módszertani megújulást a kooperatív pedagógiáról és a projektmódszerről tartott 60 órás továbbképzések biztosították, amelyen a nevelőtestület minden tagja részt vett. Szintén hagyományteremtő céllal indult el 2011-ben a karácsonyi koncert iskolai rendezvény, amelyen diákok és tanárok produkcióit hallgathatja a közönség. A nevelőtestület is megújult. A megváltozott körülmények miatt nagy számban kerültek fiatal tanárok a nevelőtestületbe. A sportudvar környezetének rendbetétele is ebben az időben zajlott. A megújult környezet kellemesebbé teszi az ott-tartózkodást. 2011-től kezdve néhány évig ún. időkapszulát helyeztek el a gimnázium területén, benne az itt tanulók üzeneteivel.

2012 őszén a városi képviselőtestület Horváth Editet nevezte ki igazgatónak. A régi – új vezető (korábban évekig igazgatóhelyettesként szerzett tapasztalatokat) kinevezését követően nem történtek éles pedagógiai váltások, az egyik fő cél az oktatás nyugodt légkörének biztosítása volt az átalakulások közepette. A fenntartó 2013 januárjától a frissen megalakult KLIK, azaz Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ váci tankerülete lett. Ez újabb reformokat jelentett a gimnázium életében, de a vezetőség és a nevelőtestület rugalmasságának köszönhetően az átállás kevés zökkenővel járt. A köznevelési törvény a 2012/13-as tanévtől tette kötelezővé 9. évfolyamosok számára az 50 órás közösségi szolgálatot. Ennek kereteit, feltételeit az intézmény megteremtette, nem kevés munkával és utánajárással. A tanév újdonsága volt a Mikulás matekverseny beindítása hagyományteremtés céljából. A népszerű, vidám hangulatú csapatversenyen minden évben az iskola sok diákcsapata részt vesz. A 2013/14-es tanévben indult útjára a művészetek tagozat, amely a rajz és vizuális kultúra tantárgy tagozatra emelését jelenti évfolyamonként egy tanulócsoportban, újabb színnel gazdagítva az intézmény egyébként is sokszínű oktatási palettáját. A 2013/14-es tanévben főállású iskolapszichológus kezdte meg munkáját az intézményben. Ettől a tanévtől az elektronikus napló vált hivatalossá, alkalmazkodva az információs társadalom követelményeihez. 2013 őszén – a váci tankerületben egyetlen középiskolaként – megszerveztük az Itthon vagy – Szeretlek Magyarország c. rendezvényt, amelynek során egykori diákok is ellátogathattak a gimnáziumi ünnepélyre. A Facebookon 2013 őszén megjelent a Váci Madách Imre Gimnázium Életképek c. oldal, amelyen a gimnázium eseményeit megörökítő fotók megtekintésével bárki nyomon követheti a gimnáziumi életet, az itteni eseményeket.

2013 októberétől élénkültek meg az ipolysági Szondy György Gimnáziummal a testvérintézményi kapcsolatok. Ennek köszönhetően a két intézmény diákjai, tanárai, a váciak színjátszó csoportja illetve az ipolyságiak énekkara látogatott a testvérintézménybe. 2014 őszén került sor a Kutatók éjszakája nevű rendezvényre, ahol fizikai és biológiai kísérleteket láthattak a tanulók és más érdeklődők. Ennek kísérőprogramját a magyar munkaközösség szervezte Barokk vigasságok címmel. Ugyanebben az időben indult az olvasást népszerűsítő Együtt olvas a Madách c. rendezvénysorozat, amelynek eseményeiről a helyi média (tv, újság) is tudósított. E programmal összehangolva a gimnázium részt vesz és közreműködik a Váci Irodalmi Szalon rendezvényein. 

2014-ben volt 25 éve, hogy a gimnázium a korábbi Sztáron Sándor neve helyett Madách Imre nevét vette fel. Ezen alkalomból 2014 októberében jubileumi projekthetet rendezett az iskola, amely sokszínű programot biztosított mindenkinek: ünnepélyes megnyitó, kulturális bemutató, hangverseny, Gimit-tud? a gimnázium egykori épületében. A szérűskerti iskola környezetének rendbetétele éppúgy a programhét része volt, mint az elmúlt 25 évben a gimnáziumban tanító tanárok és egykori igazgatók találkozója, valamint a Fut a Madách elnevezésű jubileumi futás a gimnázium jelenlegi épületétől a régi épületéig. A 2014-es jubileumi év arra is ösztönözte a gimnázium nagy családjába tartozókat, hogy visszatekintsenek a múltra, számba vegyék a jelen értékeit, és a jól végzett munka eredményeinek birtokában megújulva, alkalmazkodva a kor kihívásaihoz, bizakodva tekintsenek a jövőbe. A gimnázium tanárainak régi vágya teljesült, amikor 2014 őszén az aula falán elhelyezett márványtáblára felkerült azoknak a tanulóknak és felkészítő tanáruknak a neve, akik a közelmúltban országos OKTV eredményekkel öregbítették iskolánk jó hírét. január 1-jétől a gimnázium fenntartója ismét megváltozott, több váci középiskolához hasonlóan a ceglédi tankerülethez került, ám 2016-tól ismét a váci Tankerülethez. 2017. január 1-től az iskola fenntartója a Váci Tankerületi központ.

2016-ban iskolánk elnyerte az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet és az Oktatási Hivatal Bázisintézménye lett. NTP pályázatok elnyerése is hozzájárult ahhoz, hogy erősödjön iskolánk bázis szerepe a régióban. Határtalanul! és Erasmus pályázatok segítségével bővültek iskolánk nemzetközi kapcsolatai.

XXI. századi iskola

2018-ban az intézmény vezetője Steidl Levente lett. Szorosabbá vált az iskola kapcsolata a város kulturális és sportegyesületeivel, valamint az önkormányzattal. Több egyetemmel és civil szervezettel jött létre együttműködési megállapodás. Az iskola valamennyi alapdokumentuma megújult. Az iskolába felvételizők száma szignifikánsan növekszik, a tavalyi beiskolázáskor hétszeres volt a túljelentkezés. A 2021/22-es tanévtől az iskola legnagyobb erőssége, a nyelvi képzés is átalakult, az öt évfolyamos nyelvi tagozatok dupla nyelvtagozattá váltak. A tagozatos rendszer is megváltozott, a 10. évfolyamot követően a tagozatok leadhatóvá váltak, ezzel is elősegítve az esetleges megváltozott továbbtanulási igényeknek való megfelelést. Sokat fejlődött az intézmény digitális felszereltsége is, valamint megújult az épület sok eleme, és az udvar is. Az új iskolai címer a megújulást, a XXI. századi új irányvonalat szimbolizálja, amelyhez a megújult honlap, és számos digitális fejlesztés is hozzájárul.

Scroll to Top